A magyarok háromnegyedének légkondi nélkül kell elviselnie az otthoni hőséget
A 35 százalékra becsült világátlaggal szemben Magyarországon a lakások mindössze 27,6 százalékában van légkondi a legutóbbi népszámlálás adatai szerint.
A 35 százalékra becsült világátlaggal szemben Magyarországon a lakások mindössze 27,6 százalékában van légkondi a legutóbbi népszámlálás adatai szerint.
Nemrég tette közzé a KSH 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexét, amiből kiderül, hogy kis mértékben újra gyorsulni kezdett a lakásárak emelkedése. Ezzel együtt az első negyedéves számok mostanra az unió többi országában is elérhetővé váltak, így megnéztük, mit jelent a magyarországi 7,1 százalékos éves áremelkedés a kontinens többi országához képest. A korábbi évekhez képest talán még soha nem voltak ilyen eltérő irányok az EU egyes országainak lakáspiacain.
A tavalyi mélypont után az idei első fél évben látványos növekedést produkált a budapesti újlakáspiac. Éves alapon az új kínálat 90%-kal, a forgalom pedig bő kétszeresére bővült – derült ki az OTP legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből. Minden kerületben várható társasház-átadás, de továbbra is a XIII. kerület a legélénkebb, a projektek darabszáma alapján pedig a XI. kerület áll az élen. Idén a jelenlegi adatok szerint a tavalyinál 13%-kal több, mintegy 6450 új társasházi lakás átadására számíthatunk Budapesten, az 5%-os lakásáfa tavasszal bejelentett meghosszabbítása a kínálati és a keresleti oldalnak is segít.
Az albérletszezon előszele már júniusban feljebb húzta a bérleti díjakat, ugyanis a korábbinál tempósabb drágulással kanyarodott rá júniusban a piac a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után induló főszezonra. Július elején Budapesten 250 ezer forint volt egy lakás átlagos bérleti díja, a legnagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben 245 ezer, Győrben 195 ezer, Szegeden 163 ezer, Pécsen 140 ezer, míg Miskolcon 110 ezer forintos összeggel számolhatnak a bérlők - állapította meg az ingatlan.com.
Sokak számára nagy csalódást okozott 2011 az ingatlanpiacon, miután a válság harmadik évében még mindig nem volt nyoma a kilábalásnak. Minden abba az irányba mutatott, hogy továbbra sem érte el a mélypontot a piac: a lakásárak tovább csökkentek, a lakásépítések száma szabadesésben zuhant és az irodapiaci üresedés is nagyon magas szinten stagnált, miközben a finanszírozási feltételek sem javultak, és megszületett a következő év elején életbe lépett "plázastop" törvény. Nézzük, mi történt még 2011-ben, és miről szólt az akkori Property Investment Forum konferencia!